Garda Dezső történész adatai szerint az első gyergyóremetei malmok valószínűleg a Kőpatak mentén jöttek létre, majd a 18. században éppen a malmoknak köszönhetően alakult ki Eszenyő település. Eszenyőben egyes adatok szerint a huszadik század elején 27 vízimalom illetve különböző vízi szerkezet működött: lisztelő, ványoló, kásatörő, olajprés, deszkafűrész.

A Gyergyóremetei Tájház a Gyergyói-medence (Gyergyószék) északkeleti részén fekvő Gyergyóremete községben található. A néhai Laczkó Sándor tanító (? - 1968) házát, mely az 1920-as években épült, a község, az Avully-Remete Alapítvány közbenjárására 2000-ben megvásárolta az örökösöktől, és 2001-ben tájházként rendezte be és nyitotta meg. A ház történetének érdekessége, hogy az egykor itt lakó család minden tagja pedagógus volt, így a családfő és neje, valamint két lányuk és korán elhunyt fiuk is.

A hosszú tornácos ház három szobából, kamrából és nyárikonyhából áll. Az egyik szobában (a hajdani konyhában) hagyományos szobabelsőt, a középsőben a háztáji gazdálkodás specifikus eszközeinek kiállítását tekinthetjükmeg, a harmadik, utca felőli helyiségben kap helyet a falu nagy szülöttjének munkásságát ismertető Cseres Tibor emlékszoba. A berendezési tárgyakat a helyi történelem szakos tanárok, közöttük Laczkó-Szentmiklósi Endre által, diákok bevonásával az 1970-es évektől folyamatosan gyarapított iskolai néprajzi gyűjteményből válogatták.

A lakóház végéhez fenyőfadeszkából épített nyárikonyhában viszonylagos épségben áll a kenyérsütő kemence. A háznak alápincézett, az udvar hátsó részében pedig kisméretű gazdasági épület kap helyet. A bejárati díszes, faragott székelykaput a remetei Czikó Dezső faragómester készítette 2001-ben.

A tájház időnként községi rendezvényeknek, időszakos kiállításoknak ad otthont.

A Kecskekő 1481 m tengerszint feletti magasságban lévő sziklacsúcs, a Görgény-hegység egyik legszebb panoramikus kilátója. Tulajdonképpen Európa legnagyobb átmérőjű (10,9 km) kialudt vulkáni kráterének egyik keleti kráterpereme. Innen letekintve déli és keleti irányba a Gyergyói-medence, a Gyergyói-havasok és a Hagymás-hegység látható. Északon a Maroshévízi-medence és a Kelemen-hegység 2000 m fölötti csúcsai tárulnak a turista szeme elé. Nyugatról a nagy kráter legelőkkel tarkított erdőségeit láthatjuk. Gyergyóremetéről 13-14 kilométeres autózást követően mintegy 30-40 perc gyaloglás után (a piros háromszög jelzést követve) közelíthető meg a Kecskekő.

A Kecskekőtől nyugat fele indulva, a nagy gyakorisággal festett piros sávjelzést követve, közepes nehézségű másfél órás lovaglás után érünk ki az 1517 m tengerszint feletti Kereszthegy csúcsának nyugati oldalán levő nagy tisztásra. Innen gyönyörű kilátás nyílik az Észak-Görgény nyugati vonulataira. Az előttünk levő Bakta és Tolvajkút nevű erdős-legelős terület a nagy védettséget élvező cirbolyafenyő (Pinus cembra) hazája. A cirbolyafenyő kiváló hangszerfa. Kereszthegy szinte tökéletes kúp alakja egy hatalmas kaldera közepén helyezkedik el. Valószínűleg egy szubvulkáni test, melyet az Eszenyő-, a Fehér-ág és a Laposnya-patakok bevágódása hozott felszínre.

Az útvonal a Tölgyes-Szászrégen megyei út (nem modernizált) része. A községközponttól nyugat fele indulva, 13 kilométernyi lovaglás után a hegyek között kanyargó Eszenyő patakának nagyon szép völgyében haladva jutunk el a kb. 1200 m magasan levő Bakta-nyeregbe, ahonnan szép kilátás nyílik a Gyergyói-medence délkeleti részére. Itt erdészeti menedékház is van, a látványt színessé teszi az alattunk látható nagy tisztás és legelő. Újabb 8-9 km után a hatalmas erdőségek között kanyargó Fehérág - Laposnya patakok keskeny völgyében lehet eljutni a nagy turisztikai vonzatú Laposnya erdészeti központba. II. Károly vadászkastélya még épségben megtekinthető, de Horthy Miklós kormányzó kastélyának romjai is erre találhatóak.

Remetén, a Maros mentén mintegy 2,5 km hosszú és 300-400 m szélességben van jelen az ásványvíz. Kálciumos, magnéziumos, vasas, szénvasas és kénhidrogénes hatása a húgyutak és a belek különféle gyulladása, epe és húgykő, cukorbetegség, kálcium anyagcsere, gyomorsav-elégtelenség, szívizom megbetegedések, Basedow-kór, hormonzavarok és a központi idegrendszer zavarai esetén javallott.

A Maros mentén a következő borvízforrások ismeretesek: a Güdücnél való, a Réti borvíz, Pál Albert-féle( fúrás), Tulamarosi borvíz vagy Nagyborvíz vagy a Fürdő borvíz, a remetei borvízfürdő vagy Zakor Anti fürdője, Sorokalji vagy Veresmarti borvíz, Maroshídi vagy Hídalatti vagy Nyírszegi borvíz és a Sóza borvíz. A fentiekben felsorolt borvízforrások közül csak a Fürdő borvíz és a Nyírszegi forrás vize volt elemezve.

A Gyergyói-medencében a borvízfeltörések és mofetták a Maros folyása mentén sorakoznak. A legfontosabb természetes borvizes feltörések Vasláb - Gyergyóújfalu - Gyergyócsomafalva - Gyergyalfalu - Gyergyóremete - Gyergyóvárhegy területén találhatók.